Blog

Home / Archive by category "Blog"

Hideg, meleg?-mi 2019 színe és kinek lesz ez jó?

Aki még nem hallott volna róla, a Pantone egy, az ötvenes években alakult, kereskedelmi nyomtató cég(nek indult). Idővel alkalmaztak egy lelkes kémikust, aki az általa kitalált rendszer szerint besorolta és ezáltal könnyebben leltározhatóvá és szabványozottá tette a kikevert színeket. A Pantone Színegyeztető Rendszer egy nagyon jól szabványozott színreprodukciós rendszer.  Más-más előállítók, különböző helyeken a kiadott szabványra hivatkozva tudják használni a Pantone rendszert anélkül, hogy egymással egyeztetnének.  A Pantone minden évben kiadja az év színeit. Az Európában szervezett titkos találkák keretein belül, eltérő nemzetek csoportjai vitatják meg a színszabványokat. S hogy mi is ennek a célja?

A Pantone szerint a színek remekül prezentálják, ahogy az emberi kultúra, kifejezi adott korok érzéseit, szellemiségét, legyen ez felemelkedés, forradalmi szemlélet, stb. 

Természetesen megvan a 2019-es év színe is, ami nem más, mint a “Living Coral- Pantone 16-1546”. Magyarra lefordítva nagyjából a korallpirosról van szó. A 2018-as Ultraviolet vibráló lilája után, ismét egy élénk színnel találkozhatunk, bár lényegesen kevésbé harsány, mint elődje. A szakemberek szerint a felgyorsult életünkben, társadalmunkban mindenképp szükség van meghittségre és melegségre, s ez a szín pont ezt hivatott szimbolizálni. Részemről jobban kedvelem a mélyebb és teltebb színvilágot, de kétség nem fér hozzá, hogy ha ránézünk erre a színre a nyár melegsége és könnyedsége jut az eszünkbe.

Természetesen viselhetjük is ezt a színt, ezzel megjelenésünkbe melegséget és trendiséget is csempészhetünk. Azonban itt megjegyezném, hogy kinek áll jól ez a szín és lehetőség szerint, ki ne viselje.

A tavalyi Ultraviola egy hideg szín, (s nem azért, mert lila). A mostani korall meg egy meleg szín. 

Mit is jelent ez? Képzeljük el, amikor iskolában adott színeket kevertünk ki temperából, két vagy három másik “alapszínből”. Minden, amiben a kékes altónus domináns, az hideg és minden, amiben a sárgás altónus a jellemző: meleg. Ezt a metodikát alkalmazzuk a megfelelő színű ruhák, alapozók és rúzsok kiválasztásakor is. Bőrünk és hajunk (amennyiben nem festett) is rendelkezik ilyen tulajdonságokkal. S ha valaki hideg domináns színei ellenére meleg színeket alkalmaz magán foltossá válhat és besárgulhat, s ugyanez igaz a fordítottjára is, ha egy meleg tónusokkal rendelkező személy hideg színeket visel, szürkének és betegesnek láthatjuk. Köztes típusoknál van lehetőség a hideg-meleg altónusok közötti átfedéssel történő játékra. S most szándékosan nem is megyek bele a színek telítettségébe és árnyalatába, azaz hogy mennyire lágy vagy telt és mennyire sötét és világos adott szín (ez majd egy másik bejegyzés témája lesz).  Tehát, egyik kedvenc színemet, a PIROSAT felhozva példaként a hideg-meleg szín bemutatására vizsgáljunk meg két piros színt.

  • Egyik legyen a paprika-, (a”magyar paprika-piros”) vagy a pipacspiros. Mindkettőben fellelhető egy picit sárgásabb, narancsosabb tónus, tehát egyértelmű, hogy meleg szín.
  • Másik színünk például a cseresznye vagy meggypiros, bár utóbbi már inkább bordó, de ha megnézzük, a temperás hasonlattal élve, ebbe bizony kék is került a piros mellé, azaz egy hideg színről beszélünk. 

Ezt a játékot szinte kivétel nélkül minden színnél megfigyelhetjük, még a fehérnél, kéknél, zöldnél és a barnánál is!

A Living Coral egy rózsaszínes-narancssárgás, kissé pasztellbe hajló szín, ami leginkább az üde és hasonló altónusú tavasz típusnak állhat mesésen. Egy kontrasztosabb, hidegebb téltípusról (jeges kékek, hideg pirosak, mélybarnák, feketék, fehérek) lemászik ez az árnyalat. A lágyabb, de szintén hideg nyár típuson disszonáns hangulatot kelthet, a meleg, de mélyebb, domináns őszön elveszik ez a szín.

A tavasz típus barackos, ám élénk árnyalataival tökéletesen harmonizál. Ami rossz hír, hogy kishazánk lakosságának nagy része nem ebbe a típusba tartozik, de bizony vannak üdítő kivételek. 🙂 

Tehát, ha éppen a napsütést és tengert idéző korallszínre vágysz, de nem a te árnyalatod, inkább emeld be lakásod és tárgyaid színei közé és meleg hangulat rögtön garantált.

És még egy tipp, rúzsként kizárólag olyan hölgyek (és urak) figyelmébe ajánlom, akik a megfelelő színtípus mellett makulátlanul fehér fogsorral rendelkeznek, ugyanis a sárgás-korallos rúzsok tulajdonsága, hogy sárgábbnak mutatják a fogakat.

 

Képforrás: www.pinterest.com

 

 

 

 

 

A stílustanácsadás és ami mögötte van, avagy a belső mélyrepülés, majd felemelkedés története

Kedves Olvasó!

Akik olvasnak/követnek, tudják, hogy a sminkelés mellett már egy ideje stílustanácsadással is foglalkozom. Sok nővel beszélgettem, köztük barátnőkkel és ügyfelekkel, illetve javarészt ismeretlenekkel, hogy mit gondolnak erről. Mennyire van létjogosultsága, mennyire van értelme, mennyire tartják hasznosnak és milyen realitások és tévhitek övezik ezt az egészet.

Ezen beszélgetések ösztönöztek arra, hogy megírjam a mai szösszenetet arról, hogy mit is jelent valójában a stílustanácsadás és mi rejlik a szuperszínes paletták, kendők és képek mögött.

Hát, kedves Olvasó, kapaszkodj, mert mélyre zuhanunk!

A stílustanácsadást számos tévhit lengi körül, legtöbben

  • feleslegesnek tartják (“pontosan tudom, mi a tökéletes számomra, amúgy is mindenki le van sz@arva” elvek, ugye) vagy éppen úri mulatságnak vélik, többek a neten összeolvasott információk (amik lehetnek nagyon jók, illetve rettenetesek is) alapján hoznak értékítéletet vagy próbálják magukat ide-oda besorolni (ez mind szuper, vannak esetek, amiknél bejön, van amiknél nem működik),
  • de sokan a teljes identitásukat feladva szentírásnak tekintik az évszaktípusokba sorolást, minden személyre szabás és alakíthatóság kizárásával (“nyár típusként múltkor rám raktak barna szemfestéket, azonnal leszedettem, mert nem a színem”-kérem, a barnák bizonyos árnyalatai a természetes árnyékolásra szolgálnak-igen,ez az, amikor azt hisszük Julia Roberts azon a képen smink nélkül van, hahh’, na persze- ellenben a tavasz/ősz típusok barackos/olivás arcszínét SEM árnyékoljuk terrakottás árnyalattal, mert arról messziről ordít, hogy nem természetes, bronzosítót meg csak napbarnította bőrön használunk, mert azon mutat jól, tök mindegy, milyen típusról van szó. A szolárium meg minden típust besárgít-sminkes közbeékelés, elnézést-).
  • Illetve, ami még meglepett, hogy rengetegen kizárólag a vásárlást és annak lehetőségét látják benne. (NEM,NEM,NEM!)

Mielőtt belekezdenék végre, hogy akkor miről is szól  a stílustanácsadás, elmesélem az én személyes történetemet.

Akkor már sminkesként is tevékenykedtem, természetesen sokat tanultunk a színekről is nyilván, igaz, mint utólag kiderült, a két dolog nem mindenhol fedi egymást, aztán egyik családtagomtól kaptam karácsonyra egy személyes stílustanácsadást, amit rá egy fél évre, szülinapom tájékán be is váltottam (mondván, azért értek én valamennyit ehhez, biztos lesz ennek haszna?).

Megjelent nálam egy 50-es évei körül járó hölgy, aki csinos volt, de se nem trendi, se nem flancos, se nem cukormázasan kedves. Nagyjából egy egész napot volt nálam, ahol a színkendőzésnél már kaptam mindenféle új infót (nála sajnos az elején lebuktam, hogy az akkori -vörös- hajszínem nem eredeti, hiába vannak szeplőim), a sminkelést és a bőrápolást hamar letudtuk (de ez csak a szakmabeileknél működik 🙂 ), majd jött a vetkőzzek fehérneműre etap (megtudtam, hogy kicsi a melltartóm, nem előnyös a bugyifazonom, rövidek a lábaim, de klassz keskeny a derekam és szépek a térdeim-a mim???-) sőt fényképek is készülnek így rólam, na nem azok a szexi műtermi fotók, hanem a fuxia színű fal előtt, közvetlen a gurulós szék és a cserepes virág mellett (ahhh, igeeeen!). Szórjam ki a két szekrény ruhám, vegyem is fel, aztán a felét tényleg szórjam ki, s amúgy is, a frizurám meg szuper játékos, de 5 évet fiatalít, egyébként is 20-nak nézek ki. Egyszóval, nagyon tetszett Kati cinikus humora, (emberemre leltem), másfelől olyan szinten kaptam én aznap hideget-meleget, hogy sokkolt, de tényleg!

Kellett jó pár nap, hogy befogadjam (a feldolgozás az odébb volt) azt, amit hallottam, hogy tél típus vagyok, noha elsőre nyárnak tűnök, de közben meg én ősz akarok lenni (naná). Hogy a kedvenc (csipkés, szuperszexi) melltartóm kicsi, hogy nem 75 B vagyok, hogy dús és sok, de kislányos a hajam (a HAJAM!!!????) és felejtsem el a “bölcsész” szoknyáimat (fodros, buggyos, bokáig érő). Meg a nadrágot is… Nagyon sok dolog eleinte kudarcként ért és szomorú lettem. Mi az, hogy ennyire eltérek a tökéletesnek kikiáltott nőideáltól, arányoktól, hogy a korom és a stílusom között ennyire nincs összhang, hogy milyen megjelenéssel vagyok komolyan vehető (persze, ELVILEG az embert a kvalitásai alapján ítélik meg…idővel biztos, de elsőre nem feltétlen) és noha nőiesen öltözöm, de mennyire van összhangban a megjelenésem azzal, ahová és ahogy pozicionálni szeretném magam, hogy (akkor , 29 évesen) nő vagy csitri szeretnék-e lenni? Egyébként is, van-e stílusom, el tudom-e fogadni az alapvető anatómiai adottságaimat, kihangsúlyozni, ami előnyös rajtam, amin meg tudok javítani, tehetek-e  és akarok-e tenni érte (rendszeres táplálkozás és bőrápolás, gyógytorna és kényelmes cipő (x láb és lúdtalp “kedves barátaim”…), szoknyapara elengedése (nesze neked lovaglócomb), fastfashion és trendiség redukálása, minőségi alapanyagok felkutatása, impulzusvásárlással való felhagyás, kommunikálás a megjelenés által, stb.). 

Majd eltelt egy-két hónap és elkezdtem játszadozni azokkal a gondolatokkal, ötletekkel, amiket kaptam, nőideált váltottam, így lett Kate Moss helyett Salma Hayek és egyébként is szépen, lassan megértettem, hogy miről is szólt ez az egész.

Lássuk a medvét!!!!

Mindig is későn érő típus voltam, nagyjából 3 év kellett ahhoz, hogy teljesen megértsem és megtapasztaljam, mit is kaptam én aznap Katitól. Elmondhatom, hogy 1-1 szakmai (sminkes) dolgot leszámítva, mindennel egyetértek és minden működik. De mi is zajlott le ezalatt az x év alatt? Halkan, csendben a háttérben, elkezdődött egyfajta önismeret, önismereti folyamat. Lehet, a kor és a “bölcsülés” is hozzátett metamorfózisomhoz, de szépen lassan összeállt, ki is vagyok én. Hogy jóformán semmi közöm azokhoz a címlapfotós szépségideálokhoz, akiket látni manapság mindenhol, hogy sosem leszek újra 20 éves, hogy szélesebb és nehezebb vagyok, mint szeretném, ez már viszont nem zavar (nem annyira…) 😀 . Ugyanis elkezdtem megszeretni és elfogadni azt, ahogy és amilyen én vagyok. Mindeközben gondosan ügyelve arra, hogy tényleg a maximumot hozzam ki magamból és amin lehet, azon dolgozzak. Rájöttem, hogy a harmonikus megjelenés sokkal megnyugtatóbb  és megnyerőbb a környezetem számára is, mint ha nem az és mégis a legtrendibb cucc van rajtam.

Imádom, de önszántamból szabadultam meg az összes Che Guevarás és batikolt felsőmtől, hogy már csak akkor vásárolok, amikor időm és energiám engedi. Inkább legyen maximum 2-3 db olyan minőségi és egyénre szabott bőrápolóm, ami drágább, de meghálálja ha azt használjuk. S ugyanez vonatkozik a sminkekre is (ez utóbbit egy sminkesnek sose higgyétek el, minden más esetben viszont törekedjetek rá, itt a darabszámra gondolok). Tudom, mit jelent a tudatos vásárlás, tudom mennyit tesz egy ápolt haj, cipő és köröm, hogy talán ezek a legfontosabb jegyek a külső megítélés alapján. Tudom, mit érdemes enni, inni és mit nem. Tudom mennyit árt a saját tested kizsigerelése vagy az, ha valaki nem tudja elfogadni a testalkati sajátosságait (sorry, itt nem a fogyásról beszélek!).  Tudom, mit jelent a nőiesség (oké, van mint tanulni még, mindig van…), a korodhoz illő és személyiségedhez méltó megjelenés. Illetve azt is, hogy mi az a saját stílus, lelkialkat és ezeket hogyan lehet belepasszintani a hétköznapokba. Tudom mi a különbség a bátorság és az önkényesség között, tudom milyen a kreativitás megélése, amikor játszol és kommunikálsz a külsőd által, amikor megjelenésed sugározza lényed.

Egyszerű, amikor Önmagad vagy!

S ez volt az a pillanat, amikor elhatároztam, hogy ha ez ennyire komplex és működik, meg akarom tanulni, el akarom sajátítani és meg akarom osztani másokkal! Egyszerű???? Dehogy!

Éppen azon gondolkodtam a minap, hogy vajon az emberek azért félnek/nem szeretnének beleugrani egy-egy ilyen tanácsadásba, mert nem tudják, hogy miről van szó vagy pontosan tudják és éppen emiatt nem akarnak szembenézni vele, mert kifogást találni mindig könnyebb és egyszerűbb, mint mélyen és őszintén szembenézni önmagával. Mert bizony, ez nem más, mint egy kőkemény önismereti folyamat és játék. S hogy mi jön azután, ha az ember belevág? Csak annyit mondanék a szó pozitív értelmében:

Boszorkányság! 😉

 

Képforrások: www.pinterest.com; www.pexels.com

 

I’m dreaming of a white christmas

Kedves Olvasó!

Sül a hal, hűl a tora és a fa már díszekben, hamarosan már csak magamat kell felékesíteni (ilyenkor én itthon is tűsarkúban, csini ruhában szaladgálok) :), ezért csak röviden leszek.

Idén karácsonykor első sorban szeretném megköszönni Nektek, hogy vagytok! A visszatérő és az egyszeri, a leendő és régebbi, a fiatalabb, az idősebb vendégeimnek egyaránt. Köszönöm, hogy már több, mint 4 éve velem vagytok és támogattok! Nélkületek már rég feladtam volna a nehezebb időszakokban.

Köszönöm a partnereimnek, a fotósoknak, tanáraimnak, stílustanácsadó és művész (táncos, énekes, színész, modell) társaimnak, hogy munkájukkal és azzal a hatalmas alázattal támogattak és támogatnak engem.

Köszönöm a családomnak, a közeli és távoli rokonoknak, a szerelmeknek és barátoknak, hogy ha olykor változó intenzitással is, de hisznek bennem. 🙂

És nektek NŐKNEK, hogy NŐK akartok és tudok lenni! 🙂

Számomra az ünnep és az ünnepekre való készülődés mindig különleges és szép része az évnek! Legyetek csinosak, amennyire lehet, tegyétek félre ma a bosszúságot! Élvezzetek ki minden illatot, ízt, színt és fényt! Engedjetek be és adjatok sok-sok szeretetet, ma ugyanis lehet! 🙂

Kívánok nektek csodás szentestét, az ünnepek alatt pedig még jelentkezem.

Boldog karácsonyt!

Öleléssel!

Dóri

 

 

Amikor a ruhád megviccel…és nem is tudsz róla

Kedves Olvasó!

A hideg beköszöntével egy olyan időszak veszi kezdetét, amikor a csinos öltözködést felváltja a funkcionális, ami teljesen rendben van. Ugyanakkor melegebb évszakokban is számtalan olyan esettel találkozni lépten-nyomon, amikor ruhánk inkább ellenünk, mintsem értünk van.

Viszont, ahogy közelednek az ünnepek, a karácsonyi vacsorák, a szilveszteri partyk és sorolhatnám többekben felmerül a kérdés, hogy mit vegyen fel. Akár egyénre szabottság nélkül is tudnék egy nagyon hosszú listát írni erről, de úgy döntöttem, megfordítom a dolgot és elmondom, mi az amit/ahogy semmi szín alatt NE viselj! Lerántom a leplet, mit is nézünk mi stílustanácsadók, szakmai szemmel a hölgyek megjelenésben (jelen esetben rájuk szorítkoznék) és olykor miért szisszenek fel fájdalmasan egy-egy tökéletes alkatú, gyönyörű bombázót látva.

Nos, az öltözködési bakik bejegyzés következik! 🙂

  1. Nadrágok

Sokáig nadrág párti voltam, úgy gondoltam, hogy kényelmesebb, mint a szoknya/ruha, mellesleg a rövid és erős lábú lányok táborát erősítem és meg voltam róla győződve, hogy mennyivel esztétikusabb is. Azt kell, hogy mondjam, hogy manapság eljutottam addig a pontig, hogy lehetetlen normális fazonú nadrágot kapni. Ami éppen divatos, az általában viselhetetlen és ha az ember elmúlt 20 és több, mint 40 kg teljesen elvérzett. 

Végig zongoráztuk már a stretch nadrágok, a plus size nadrágok, a halásznadrágok, basanadrágok, most nagyon divatos bokaficcentős (így -10 és 0°C fok között “remek” célt szolgál, a láb “elszabdalása” mellett garantált a felfázás…) skáláját.

Két “csodadarab”, ami azonban úgy tűnik, sosem megy ki a divatból, az a testszínű és a csípőnadrág! 

  • A csípőnadrág kizárólag azoknak a hölgyeknek áll jól, akik hosszú lábakkal rendelkeznek és ami még fontosabb, a csípőtájékon lévő husinak teljes híján kellene lenniük! Kedves Hölgyek! Őszintén, hányan rendelkezünk ezzel a tulajdonsággal?

És, hogy a csípőtájéki párnácskák nem csak a kerekebb hölgyeknél jelenség, azt hadd ne magyarázzam! Mit tesz ilyenkor egy jól irányzott csípőnadrág? Bizony, ahogy az angol szleng nagyon jól mondja, muffintop-pot! 🙂

  • A testszínű nadrág elsőre nagyon jó ötletnek tűnik, mert eleganciát sugároz, mivel a natúr színek letisztultak és visszafogottak, de nézzük csak meg az alábbi képet:

A hölgy vékony és a nadrágfazon leg

alább nem csípő, de a testszínű, vékony nadrágok messziről azt a benyomást keltik, mintha alul nem viselnénk semmit. Másfelől mindent kirajzolnak, legyen ez a narancsbőr, a fehérnemű, illetve a túl vékony vagy X lábak is. Aki ennek ellenére is ragaszkodik a világos nadrágok viseléséhez, válassza a fehér, sárgásabb bézs, ekrü színű darabokat.

Aki plusz kilókkal küzd és nem 180 cm, felejtse el a nadrágokat? Dehogy! Egyszerűen csak próbáljon meg olyan fazonú, színű és anyagú nadrágot találni, ami a legelőnyösebb oldalát hangsúlyozza.

 

 

  1. Leggings

A leggings, azaz macskanadrág alapvetően sportolásra vagy lezser szabadidős tevékenységre kitalált darab. Részemről kizárólag sportoláshoz, kiránduláshoz és tunikák viseléséhez ajánlom, de tudom, hogy ezzel a nézőponttal sokan nem értenek egyet. Viszont mutatnék pár tippet arra, hogy leggings viselési szokásainkat miért érdemes megváltoztatni:

  • A leggins nem harisnya!

Éppen ezért nem ajánlom szoknyák viseléséhez, mivel szoknyával elveszíti csinos funkcióját, azaz nem elég lezser, inkább kaotikus, viszont elegánsnak semmiképpen nem mondható.

 

  • A leggings nem nadrág!

Éppen ezért rövidebb felsővel, magassarkú cipővel se viseljük! Nem elegáns, elszeletel, rövidít, megmutat, kiad mindent!

 

 

 
 

 

   

 

 

 

 

 

3.  Az a fránya bugyi

Ha már beszéltünk a testhezálló ruhákról, a testszínű nadrágokról és a leggingsről, szót kell ejteni a fehérneműről is.

A kicsit feszülősebb outfittek és a világos nadrágok is rendelkeznek azzal a faramuci tulajdonsággal, hogy bizony megmutatják mi van alattuk. Sokan bele sem gondolnak, de a bugyik gumírozása is átüt, tehát közszemlére tesszük alsóneműnket szándéktól függetlenül.

Mi a megoldás erre? Lézervágott bugyi! Ezek az alsók puha, finom anyagból készülnek,  gumírozás és levarrás nem található bennük, szélük lézerrel “le van vágva és zárva”, tehát az anyag nem indul foszlásnak. Fazonban és színben is válogathatunk. Nagy kedvencem lett az utóbbi időben, ajánlom mindenkinek szívből.

 

 

    4. Bokacsizma

Egy ideje beköszöntött a csizmaszezon és előkerültek a közkedvelt bokacsizmák is. A bokacsizma egy praktikus darab és a legtöbb lábfejformára tökéletes. És ismét jön egy DE! A bokacsizma szoknyával 2 esetben hordható:

  • színe és stílusa lehetőség szerint teljesen egyezzen meg a harisnyával   
  • ha emellé még kifejezetten hosszú és rendkívül formás lábakkal rendelkezünk
  • minden más esetben viseljük nadrággal, DE! (tudom, legyen elég már a DE-ből) 🙂
  • Kedves hölgyek, lehetőleg a bokacsizmára húzzuk rá a nadrágszárat, ne beletűrjük!

A bokacsizma az egyik “legklasszabb” lábrövidítő lábbeli! Optikailag elvágja a lábat több részre, ezáltal megtöri az egységességet.

Milyen lábbelit és hogyan viseljünk, hogy hosszabbnak:

  • Testszínű, lehetőség szerint lábfejet szabadabban hagyó cipőket
  • Magas sarkú lábbelit, nyitott orral, bokapántok nélkül
  • Ha mégis a betűrt csizmák mellett voksolunk, legyen hosszabb a szára, ami nem osztja meg annyira a lábat

 

 

 

 

 

 

 

 

A listám közel sem véges, de remélem sok megfontolandó információval és aprósággal tudtam szolgálni Neked/Nektek!

Kérdés esetén forduljatok hozzám bizalommal, outfit ötletekért, pedig látogassatok el Pinterest oldalamra!

https://hu.pinterest.com/szilagyido/

Képforrások: www.pinterest.com, www.pexels.com

A karácsony íze

Kedves Látogatóm!

Ismét eltelt egy év, s a tavalyi nagyon izgalmas adventi interjúk nyomán elindulva, idén is több érdekes témával készültem Nektek. Első bejegyzésem szándékosan időzítettem az adventi készülődés elejére, ugyanis érdemes már most foglalkozni vele.

Ahogy a karácsonyi videóban is említettem, ebben az időszakban sokaknál a túlevés vagy a pánik-diéták veszik kezdetüket, ez pedig senkinek nem használ. Részemről csak saját tapasztalatokról tudok mesélni, éppen ezért kifaggattam a témában két, nálam sokkal jártasabb szuper csajt: Somogyi Anitát, az Étkezéstudat blog háziasszonyát, és az éppen várandós Éhes Joló-Én bébispenót Nyíri Zsuzsiját. Anita, az itthon még kevésbé ismert, de nagyon érdekes szakma, az étkezési pszichológa felől közelíti meg az étkezési szokásainkat. Zsuzsi pedig egy hajdani komoly betegséget leküzdve lett a tartható és élvezettel teli egészséges életmód híve és nagykövete. 

Szerintem rettenően izgalmasan hangzik, mutatom, miket meséltek és tanácsoltak a hölgyek! 😉

Sokan bele sem gondolunk, hogy mennyi minden befolyásolja az étkezési szokásainkat, akár azt, hogy adott diéta mennyire lesz sikeres vagy éppenséggel sikertelen. A média hatásairól nem is beszélve. Ismerősek lehetnek az alábbi helyzetek: 

a gondolataid megszállottan az étel körül forognak, akár már a sokadik olyan este van a hátad mögött, amikor az evésroham következtében túletted magad? Netán mindig az ételhez nyúlsz, amikor szomorúnak, magányosnak vagy rosszul érzed magad?  Szereted a tested?! Na, ugye! Esetleg keményen hajtod magad a testmozgással, mégsem éred el soha a kívánt eredményt…?

Egészségügyi kihívásokkal küzdesz, kevés időd jut önmagadra és egy véget nem érő elnyomás állapotában élsz? És az se könnyít a helyzeteden, ha úgy érzed, hogy a tested -és ahogy te megtapasztalod a tested és az étkezésed- akadályoz meg abban, hogy azt az életet éld, amire valójában vágysz…

Amint látható, ez a dimenzió minden diétán, táplálkozási rendszeren és trenden túl mutat, hiszen az esetek legnagyobb részében nem az étellel van a probléma.

 

 

 

 

 

 

Sajnos a reklámok, különböző akciók mögött az élelmiszeripar les minket, és a pénzünket akarja – és a dolgot nehezíti, hogy jelenleg az egészséges életmód nagy divat, tehát ilyen köntösben is kínálnak nekünk felesleges termékeket. Érdemes tehát feldolgozatlan és a természetes összetevőkre fókuszálni. Zöldségek, gyümölcsök, a feldolgozatlan gabonák és a hüvelyesek régi táplálékaink és változatosan elkészíthetők.

A két hölgy egyöntetűen a minőségi összetevőkre történő fókuszt hangsúlyozta ki, hisz tudjuk, a kevesebb, de jobb, sokkal több, főleg igaz ez a húsok, halak, tejtermékek, illetve a tojás esetében.  Legyen az főétel, nasi, alkohol, stb., a számunkra elérhető legjobb minőségű ételre, italra essen a választásunk! Az adventi készülődés és a lehűlt idő mindenképpen a melegség, a fény, az örömteli pillanatok becsempészésére inspirál minket. Ezért melegítő, akár tüzes hatású fűszerek használata (pl. indiai, mexikói konyha) alkalmanként jó irány lehet vagy a narancsszeletek és a fahéj beemelése is az ételekbe. Szintén kihangsúlyozták, hogy nem mindig szükséges több ezer forintot elkölteni ahhoz, hogy egy kis ötletet, finomságot és lelkesedést gyűjtsünk az otthonaink ünnepélyessé tételéhez.

Anita bátorít mindenkit, hogy töltekezzen fel illatokkal, ízekkel, karácsonyi hangulathoz, ehhez mécseseket gyújthat a vacsorákhoz vagy a karácsonyi vásárok meglátogatásával is fokozhatjuk az ünnepi kedvet.

Válasszunk idény zöldségeket, gyümölcsöket, a céklát, édesburgonyát, sütőtököt, ezeket egy kis póréhagymával és fokhagymával, szárnyas húsokkal és friss zöld fűszerekkel pikkpakk csodás tápláló és ízletes egytálétellé varázsolhatjuk a sütőben, természetesen jó minőségű házi zsír vagy vaj segítségével.

Zsuzsi kismamaként is hihetetlen csinos, utánajártam, hogy mi a titka. A lehetőség szerint saját maga által főzött tartalmas ételek.  A másik a mozgás: egy kismamának sokat kell mozognia! Másként nem is lehet elbírni ezt az egyre nagyobb súlyt! Kismamatorna, gyógytorna, sok séta a szabad levegőn mind hasznosak. Az életet és az étkeket is élvezi, gyakran hódol az étcsokoládé iránti szenvedélyének. 🙂

A kérdésemre, miszerint karácsonykor mire érdemes figyelni, ha élvezni szeretnénk az ünnepi ízeket és nem önmagunkat sanyargatni, mégsem szeretnénk januártól két számmal  nagyobb ruhákat venni, kapaszkodjatok meg, a lassítást és a jelenlevést emelték ki! Az evés lelassítása következtében csökken az elfogyasztott adag, nő az étkezés élvezeti értéke.

Anita az évtizedek alatt ránk rakódott és belénk ivódott, ún. mérgező étkezési hiedelmek és hitrendszerek  (kalória hipotézis), (cukor mítosz), (zsír mítosz) káros hatásáról mesélt. A félelem, a negatív hangulat felborult anyagcserét és ún. placebo hízást idézhet elő. Zsuzsi a hála fontosságát is megemlítette, a csodálatos ízekért, hiszen ilyenkor dúskálnak a finomságok, mint a vad, a lazac, a harcsapörkölt és házi sütemény különlegességek az ünnepi asztalokon. 

Amire viszont mindketten felhívták a figyelmünket, az a szorongás elengedése!! Élvezzük ki az ízeket és figyeljünk testünk jelzéseire!! Sétáljunk nagyokat a friss, szabad levegőn, ez a finom falatok “levezetésében” is segít, Zsuzsi orvosságként emlegette.

 

Miután megemésztettem ezt a sok hasznos és új információt az étkezéssel kapcsolatosan, részemről bizton állítom, az adventi időszak minden ízét ki fogom élvezni!

(T)egyétek Ti is így!

 

Ha tetszett a bejegyzés és felkeltette érdeklődéseteket az étkezéssel kapcsolatos számtalan izgalmas kérdéskör, Anita és Zsuzsi blogját az alábbi elérhetőségeken találjátok:

https://www.facebook.com/ehesjolo/

https://etkezestudat.blog.hu/

33

33…Mágikus és misztikus jelentést tulajdonítanak neki egyaránt a művészetben, vallás és a számmisztika területén egyaránt.
Sőt, egyes vélemények szerint ebben az életkorban mindenki megéli a ” saját keresztre feszítését”, persze nem pejoratíve. Cifrán fogalmazva, lelki mélymerülésem előszele már begyűrűzött egy ideje, ezalatt az önmegértés és önreflexió folyamatát értem.
Egy percre leülve és átgondolva megpróbáltam összeszedni 32 olyan dolgot, amit saját kis macro-bölcsességemnek gondolok, s ami talán “Krisztusi koromba” érve szerves részemmé vált.


Lássuk,

  1. harc: 1, 26 kg-os jövevényként az evilági első pillanatomtól fogva küzdök…Az életért és az életben maradásért. Hatalmas szerencsém, hogy rettentő picin és korán, de egészségesen jöttem és emiatt úgy érzem, misszióm folytatni, ha néha még piszok nehéz is. Lélekben harcos vagyok, ezt le se tagadhatnám.
  2. család: Sajnos vagy nem sajnos, de én sem a hagyományos családmodellel rendelkezem. Több válságon, viharon túl, elmondhatom, nagyjából minden a helyére került, ha nem is a szokványos módon. És ebből a zűrzavarból mára kifejezetten szórakoztató és mély kapcsolat alakult ki a család tagjai között.
  3. lélek: bonyolult és kifinomult
  4. arc: szakmámból adódóan csodálatos tükröt tartok saját magamnak, kaptam ugyanis egy nem átlagos arcot. Mégis, az évek előrehaladtával kezdem egyre jobban megkedvelni a kezdődő szarkalábakkal, szeplőivel, színeivel és a kis asszimmetriájával együtt.
  5. test: alapvetően semmi baj nincs vele, csupán annyi, hogy nem “trendi”.  160 cm magas és változóan széles. Amúgy meg formás és feszes… 😀
  6. nőiesség: Értem a “gendermentesítés” társadalmi létjogosultságát, mégis a nehézségei ellenére a  női energiák, a nőiesség komplexitása egy csoda. Hülye lennék elengedni, tökéletesíteni szeretném.
  7. haj: sok, erős, kezelhetetlen, mégis védjegyem…Szeretem.
  8. bőr: fehér vászon, barna pöttyökkel összefröcskölve. Érzékeny, olyan, mint én.
  9. lábak: nehéz volt megbarátkoznom vele, ugyanis minden szempontból erős. Most már értem miért. Tartást nyújt és tart akkor is, amikor a lélek menne magasba/mélyre. 
  10. szemek: álmodozó, elvágyódó…Bizony.:)
  11. humor: én és a cinizmusom 
  12. a zene: régről hozom, több generációra visszamenőleg. Megfog, magával ragad, megmarad, visz. Nélkülözhetetlen!
  13. fekete: mély, letisztult, egész
  14. csokoládé: és abból is a keserű. Élmény!
  15. bor: ámulatba ejt a születésének folyamata. Az előállítás, a gondozás és a kóstolás rituáléja.
  16. a smink: általa beszélek, megmutatok, elfedek, játszom
  17. a stílus: “méltó legyen hozzám”….
  18. evés: élvezem, szeretem. Próbálom tudatosan, de az élvezeti értékéről nem vagyok hajlandó lemondani.
  19. színek: vonzanak, meg kell fejtenem őket
  20. illatok: beégnek…Segítenek emlékezni
  21. mediterrán: konyha, zene, illatok, városok (szerintem én látens déli vagyok). 😀
  22. az ősz: misztikus, mély, meditatív, feltölt és gyönyörű
  23. nyár: megkönnyebbülés és szeplők
  24. zongora: méltóságteljesség
  25. karácsony: olyankor én lubickolok a szépségben, az illatokban és az ízekben
  26. empátia: egyszerűen annyit tesz, nem vagy egyedül
  27. tánc: kihívás és egy csoda
  28. magány: nem mindig, de kell! Kiürít, feltölt, megért
  29. társ: megtanítja az egót kordában tartani
  30. 30: felett kezdi el a nő nővé érni magát
  31. otthon: ahol minden csupa jó érzéssel tölt el, ahová jó megérkezni
  32. változás: nehéz, viszont nagyon izgalmas
  33. Welcome kedves 33!

“…bonyolult léten, túl ezen , egyszer csak majd megérkezem s ittlétemet átlátom ott?!”

képforrás: www.pinterest.com

Úton

Úgy tűnik, ez most egy ilyen “lelkizős” időszak.

Nyilván minden nő (és férfi) életében eljönnek az útkeresés pillanatai, vajon ennek évszakhoz vagy inkább életkorhoz köthető okai vannak-e az kérdéses számomra is. Talán az utóbbi jobban, de tény, hogy az évszakokkal együtt is változunk.

Belefáradtam a külvilágból jövő ingerekbe, a túlhajszoltságba, a zajba, a pörgésbe, a rohanásba, a politikába, a rivalizálásba, . Sok most kicsit minden.

Nálam most  egy elég erőteljes metamorfózis megy végbe egy ideje, alakulok, fejlődöm és sajnos fáradok.  Megpróbálom felgombolyítani a refluxom okait, azon felül, hogy igyekszem megválogatni, mit eszem.

Igyekszem azzá a nővé válni, aki jó társ, de autonóm, aki tud és hajlandó is idomulni kicsit. Igyekszem azzá az erős nővé válni, aki közben gyengéd is tud lenni. Akinek jó a közelében lenni.

Alakul most minden, a külső-belső környezet, alakul most minden…Úton vagyok.

                      www.pinterest.com

Tavasz várás, miegymás…

Rég jártam erre kedves Olvasó, éppen itt az ideje ezen változtatni. 🙂  Jóformán mindenhonnan (a választási kampányok mellett) az elhúzódó tél és a tavaszvárás folyik. Mivel, a előbbiről nem szeretnék beszélni, inkább a tavasz  várás témáját boncolgatnám tovább.

Noha a nyárfa virágzás (az a vattás borzalom, ami ellepi az ember összes testnyílását és beteríti a lakást és amúgy allergén), illetve hasonló teljesen blőd, de kellemetlen dolgok meg tudják nehezíteni a tavaszi zsongásom, de most már elmondhatom, én is nagyon várom. A tavaszt most ugyanis (bááármilyen hihhhetetlen), de a megújulásra fogom kihasználni.

Ugyanis elfáradtam…

A rettentő stresszes, melós, rohanós és idegbajos elmúlt időszakomról már írtam korábban, de sajnos ez még mindig tart. ÉS, láss csodát, rájöttem, hogy ennek csak akkor lesz vége, ha én úgy alakítom, különben minden és mindenki rá tud járni az ember fejére. Mindenféle klassz kis projektek vannak alakulóban, workshopok, fotózások, továbbképzések…  Viszont, addig is szeretném már elkezdeni a megújulást.

Ezek kis apróságok, de úgy vélem, ha csak a felét sikerül rutinná alakítani, már jól jártam, magam és környezetem (élőhely, emberek) szempontjából.

Hol is kezdjem?

A pihenés, mint olyan, nem része igazán az életemnek, de ha más nem, apró napi pihenéseket szeretnék beiktatni. Értem ezalatt az esti olvasást, valami olyan aktív időt, ami feltölt, ún. én-időt. 

Növényeket és fűszernövényeket szeretnék termeszteni (balkonkertecskémben és kint a telken is). Ehhez tanulnom kell, de imádom a friss fűszereket, zöldségeket. A cserepes virág(ok) nagy rejtély számomra

Lelassulni…Lassan étkezni, semmiben sem kapkodni. És bevenni a lesz@rom tablettát, ha más ezért megszól. (azt hiszem, ez lesz a legnehezebb).

Tanulni, olvasni, tanulni, olvasni (hiányzik és mindig jó).

Odafigyelni az étkezésre és minden héten sütni/főzni valami újat!

A motivációmat leginkább a égető (szó szerint) savproblémám és a csúnyám elmélyülő karikáim a szemem alatt adták a megújulós projekthez.

Ti várjátok a tavaszt? És ha belevágtok teszitek?

 

 

 

 

 

 

 

 

Képforrások: www.pinterest.com

“Hello Life, hello Freixenet, bye-bye emptiness”….BÚJJÉÉK!

Tóth Krisztina, favorit költőnőm szavaival élve, ‘elkergettük ez az évet is”, noha nem hónak öltözve megy most el. A szokásos év végi számvetés nálam is elérkezett. 2017 változatos és mondhatni a változások és a tanulás éve volt, de semmiképp sem könnyű.

Sok új dolog történt, sok régi dolog zárult le. Több embertől, tárgytól, eseménytől búcsúznom kellett, kitől sajnos örökre, kitől átmenetileg, kitől, nem tudom meddig.  

Számos új területen is kipróbálhattam magam és nagyon sokat tanultam-a járulékos tudások mellett, leginkább saját magamról és az elengedésről. Kezd körvonalazódni az irány és az az értékrend, amit az utamnak érzek, mint nő, mint ember, mint sminkes. 

Írtam én is két listácskát, az egyik, amit 2017-nek köszönhetek, a másik, amit belőttem 2018-ra. 

  1. Otthonka 🙂
  2. Vezetés (akárki, akármit mond, nem egyszerű, viszont egyre jobb és ehhez remek tanárnőt is kaptam) 🙂 
  3. Új, nagyon izgalmas és kedves embereket ismertem meg
  4. Jóga (sose hittem volna, hogy bizonyos dolgokat meg tudok csinálni) 
  5. Ez a kis blogom 
  6. Ti 

És ím, a 2018-as kívánság és to do listácskám:

  1. Más priorizálása a dolgoknak, hogy legyen időm és erőm megvalósítani azt a sok szuper ötletet, amit kitaláltunk 2018-ra 
  2. Sokkal több sminkelést, workshopot, esküvőt és személyes tanácsadást
  3. Igazán olvasmányossá és klasszá tenni a blogot Nektek és nekem 
  4. Kiélvezni a pillanatot (felelőtlenség csak a mának élni, de néha kell) 🙂 
  5. Végre újra többet utazni (elég csak 1-2 napokra, de rettentően hiányzik az a más-atmoszférás löket)
  6. Kevesebb vitát, több nevetést 
  7. Szeretni és bízni (nem naivan, de mégis valamennyire) 
  8. Figyelni a testre és a lélekre (mit szeret és mit nem) 
  9. Rendszeressé tenni az olvasást és a sportot 
  10. Tanulni és önfejleszteni

+1.    Pihenni (higgyétek el, az állandó rohanásban felőrlődnek a dolgok és élvezhetetlenné válnak) 

Hát, röviden ennyi. Persze, ha nem teljesül mind, csak egy része, én már akkor is örülni fogok.

Kívánok Nektek tartható és apró élvezetekkel teli Új Évet, amiben elengeditek a már terhes dolgokat, építkeztek az eddigi tapasztalataitokból és befogadjátok az újakat, szelektáltok és megtartjátok azokat, amik nem béklyóként húznak le Titeket!

Végezetül, akkor koccintsatok és öleljetek egy hatalmasat, én pedig ezzel a végtelenül giccses 1000 éves, egy musicalból átalakított Freixenet pezsgő reklámmal (zseniális, imádom!) 🙂 kívánnék Nektek Boldog Új Évet!

Képforrások: www.pinterest.com

 

MEGHITT KARÁCSONYT!

Chestnuts roasting on an open fire…valahogy így veszi kezdetét a végső ünnepi készülődés, csak esetleg bejglivel és fadíszítéssel. Egy régebbi blogbejegyzésemet szeretném újra elővenni, mert nagyon aktuálisnak érzem idén, úgy vélem, aktuális.  

Karácsonykor legtöbbünk számára kijön a családnak és önmagunknak való megfelelés szúrós érzése, az anyagi gondok (“idén se tudtam megvenni, megsütni , megcsinálni, stb.”), a kapkodás. És sok esetben, az a szomorú tény, hogy évről-évre kevesebb rokon és közeli hozzátartozó ül le hozzánk az ünnepi asztalhoz. Öltözzünk fel csinosan, muszáj megemlítenem az ünnepi sminket, lehetőleg glitterrel :), érezzük magunkat szépnek,

Este a fa alatt, élvezzünk ki minden falatot, kortyot, illatot és színt.Éljünk meg minden beszélgetést, és kicsit engedjük el a mindennapi gondokat, és engedjük be az újonnan érkezőket, hogy klisékkel éljek, legyünk a jelenben, legyünk ott, hiszen nem tudni melyik beszélgetés, vita és nevetés lesz az utolsó. 

 

Kívánok mindenkinek nagyon boldog, színes, ízes, illatos és különleges karácsonyt!

www.pinterest.com