téli mesék

Home / Posts tagged "téli mesék"

Készülődés az ünnepekre- Részletgazdag

Kisteleki Dóra kamaszkori barátnőm. Olykor hónapok is kimaradnak találkozóink között, de két dolog nem változik ez idő alatt sem: viszontlátáskor rengeteget nevetünk, illetve a művei iránt való hatalmas vonzódásom. Mindamellett, hogy cizelláltan megkomponált grafikái szemet gyönyörködtetőek, mindegyik több szálon futó, külön történetet hív életre. Beszippantanak. Egyszer csak azon veszem észre magam, hogy percek óta állok egy képe előtt és mindig találok rajta valami újat, pedig első ránézésre olyan egésznek tűnt. Dóri grafikái egyfajta utazások a lélek középpontja felé. Mostani beszélgetésünkben fejtegetjük a képeit, őt magát, az illusztrálás művészetét és még sok érdekes dolgot. Fogyasszátok egészséggel! 🙂

  • Középiskolás korunk óta ismerjük egymást, már akkor egyértelmű volt az irány, hogy merre indulsz el. Miért pont a grafika felé vetted az irányt?
Mindig is a rajz/festés volt az alap, valószínűleg az illusztráció műfaja terelt a grafika felé. Ez 18 éves korom körül történt, amikor elkezdtem rátalálni a saját “hangomra” egy Weöres Sándor kötet illusztrálása (vizsgamunka) kapcsán. Útjukra indultak belőlem a pontok, vonalak, formák..és látszott, hogy ami ösztönösen jön belőlem, az a grafika műfajához közelebb áll.
 
  • Biztos vagyok benne, hogy sok ember az illusztrációiddal is találkozott már (Juhász Ferenc vers-illusztrációi, illetve Szabó Balázs bandájának és az Elefánt zenekar zenei illusztrációi, stb.) Miben különbözik maga az illusztráció folyamata egy saját kép megalkotásától? Mennyire vannak átfedések a két “szál” között, esetleg beszélhetünk kicsit az alkotói fantázia gúzsbakötéséről is vagy ezekbe a munkákba is teljes mértékben bele tudod vinni magad?
Egyrészt szeretem az illusztrációnál és az alkalmazott műfajnál hogy kapcsolódási pontokat, közös világnézetet, érzelemvilágot, motívumrendszert lehet fölfedezni két (vagy több) alkotó emberben, és ez nagyon inspiráló. Ennek ellenére néha nehéz összeegyeztetni az elképzeléseket – meg kell felelni a megrendelőnek. Ez a kényszer néha bekorlátoz és ilyenkor sokszor újrakezdem a munkát. A saját képeknél “csak” magamnak kell megfelelni, ez sem mindig olyan egyszerű:)) 
  • Mesélj egy kicsit egy (saját) kép megalkotásának folyamatáról!
Általában van egy kiinduló-motívum, arc és/vagy egy gondolat, probléma, amit meg akarok fogalmazni és onnantól kezdve rakódik rá a sok részlet, összetevő, ami a témával vagy az aktuális élethelyzetemmel, tapasztalásaimmal is kapcsolatos.
  • Műveid kissé álom-szerűek, ám elképesztően részletgazdagok, minden kis szegmens külön történetet mesél el. Vannak kedvenc momentumaid vagy olyanok, amiket átemelsz? Ezek mindig ugyanazt jelképezik, műtől függetlenül?
Abszolút, vannak visszatérő motívumaim, amik az elvágyódáshoz, szabadsághoz köthetőek leginkább ( madarak, tollak, világűr-csillagok, felhők).
A kígyózó vonalak és a pontozás pedig inkább technikai sajátosság.
  • Véleményem szerint, az évek előrehaladtával a műveid és egész művészeted egyre komplexebbek lett. Az összes részlet hogyan áll össze egésszé? Vagy fordítva működik, egészből születnek a részletek?
Változó, régebben egy-egy kis részletből indultam ki – most szeretem előre meghatározni a kép befoglaló formáját, kompozícióját. A lényegi tartalom, már “kész anyag” valahol a tudatalattimban gomolyog szerintem, csak az előhívás néha sokáig tart:)) 
  • Eltekintve attól, hogy legalább 15 éve ismerlek a szeszélyeddel együtt. 🙂 Az a fajta folytonosság és érzelemdús, lágy megjelenítésmód, amit képviselsz, nő jellegzetesség. Mit jelent számodra a nőiesség? Mennyire van/vagy jelen a munkáidban?
Szerintem igazán a munkáimban vagyok jelen. a nőiségemmel és annak minden velejárójával (előnyeivel, hátrányaival) együtt. Az elvárt szerepek súlyától kezdve a saját vágyak megfogalmazásán át, a legtöbb érzelmi kötődésem a képeimen kirajzolódik. Nők között is a nagyon érzékenynek számítok 🙂 Tele vagyok érzésekkel, amiket sokszor nehéz megélni, felvállalni…Van egy csatorna, ahol aztán kiömlenek és elárasztják a papírt :))
 
Nagyon sok nőre felnézek, a közvetlen és a tágabb környezetemben is… az az odaadás, energia, önzetlen jóindulat amivel egyesek rendelkeznek és működnek: lenyűgöző. Amúgy a nőiességről általában ezekre a fogalmakra asszociálok: elfogadás, befogadás, érzelmi nyitottság és támogatás, kedvesség, összetartó erő.
  • Lehet azt mondani, hogy képeid egyfajta szimbolikus utazások a lélek központja felé? 
Legalábbis az én lelkem felé mindenképp 🙂 
  • Vannak ünnepi tradíciók, amiket te is megőriztél vagy újak, amiket magad vezettél be?
Sajnos ilyen szempontból borzasztó hanyag vagyok…Egy ideig a mézeskalács-sütést még beiktattam, de tavaly például még a karácsonyi nagytakarítás is februárra tolódott :))) A szakmából adódik, hogy ez az időszak elég sok munkával jár… de nagyon tudom élvezni és értékelni ha valaki megteremti ezt a jó-kis karácsonyi hangulatot! Tervben van idén egyébként a diós bejgli sütés, az nálunk isteni finom…:)
  • Mit jelent számodra a tél? 
Elég régóta valamilyen szentimentális kapocs fűz ehhez az évszakhoz, de az utóbbi években a rajongásom kezdett alábbhagyni sajnos…
Mindenesetre nagyon szeretem BENTRŐL nézni a hóesést, a havas táj látványa is lenyűgöz, de szörnyen fázós vagyok. Szerencsére a forralt bor képes enyhíteni a helyzeten 🙂
 
  • Mik a tervek az Új Évre? Van olyan ötleted, gondolatod, amit meg szeretnél rajzolni jövőre?
Vannak persze, a részleteket még nem árulom el 🙂 Amire nagyon kíváncsi leszek, az egy olasz képzőművészeti vásáron való szereplés, ez eléggé új terep…Lesz kiállítás is és néhány izgalmas együttműködés is alakulóban van! 
  • Mit kívánsz az olvasóknak az Ünnepekre?  
Mindenkinek azt, amire leginkább szüksége van és amire őszintén vágyik.
 
 
 
 
 
 
Kedves Olvasó! Amennyiben Téged is elvarázsoltak Dóri képei, az alábbi elérhetőségeken fel tudod venni vele a kapcsolatot. És rajtam keresztül is üzenhetsz neki: