Decemberrel együtt bejött a hidegebb idő is. Részemről nem bánom, ezzel még ünnepibb a hangulat, ami most már bennem is kezd alakulni.
Megjelentek a karácsonyi dalok, illatok és talán, talán az emberekben is megjelent a figyelmesség mások iránt. Legalábbis a facebook és a többi social felületen megjelenő posztok ezt mutatják. Hogy rácáfoljak a “persze, mert csak a média közvetíti ezt” -re, ma velem két kedves gesztus is megesett.
Az egyik, hogy nagyjából 5 évvel ezelőtt megjegyeztem anyunak, hogy 8 éve már, hogy nem kapok adventi naptárat sem…Azóta minden december elején vár engem egy. Gyerekes csacskaság, de én imádom! 🙂 A csoki, ami benne van rendszerint pocsék, de maga a meglepetés öröme feldob. Mert, én szeretem a meglepetéseket! Amikor valaki meglep valamivel, kis aprósággal is az annyit tesz, hogy időt szánt rád, gondolatot szánt rád, szeretetet szán rád, ami mindenképpen megtisztelő. Sosem értettem azt, aki nem szereti a meglepetéseket. Nem a meglepetés maga a lényeg, hanem a gesztus és a szándék. Szóval, én mindig örültem a meglepetéseknek. 🙂 
A mai másik gesztus a pékségben történt. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok nagy kenyér fanatikus, az egyéb péksütikkel más a helyzet, de nekik sok esetben szándékosan parancsolok megálljt! 🙂 Ellenben a kenyérrel más a viszonyunk. Őt ugyanis csak frissen eszem meg, ezért viszonylag ritkán fogyasztom. Nos, találtam egy pékséget egy pár hónapja, ahol isteni igazi kovászos kenyeret lehet kapni. Levegős, ropogós és sok esetben meleg még.
Ma betértem oda, ahol megvettem a kis cipócskámat, de 3 másik fajta is volt még ott, az eladó fiú a kemencéből akkor kivett kenyérre mondta, hát ez kicsit lapos lett. Lehet látta rajtam, hogy a lapos kenyerekre utazom, kérdezte, hogy elviszem-e ezt. Persze az első gondolatom az volt, hogy naaa, mindjárt rám sózzák 20 Ft-tal olcsóbban, a srác viszont becsomagolta és mondta, fogyaszd egészséggel. így most van két ropogós, szuper finom, meleg cipóm. 🙂
Az ajándékozást, mint gesztus és mint hagyomány nem csak az ünnepeknek kellene, hogy része legyen. Sosem néztem az ajándék pénzbeli, akár adtam, akár kaptam. A lényeg, hogy csupa szeretettel adjuk.
Talán, részben ezek az apróságok azok, amik meleget csempésznek a rohanó hétköznapokba.
Nos, mára ennyi, megyek takarítani és a nap következő részére a következő lesz a szlogenem. 🙂
www.pinterest.com
