ajándék

Home / Posts tagged "ajándék"

Készülődés az ünnepekre- Részletgazdag

Kisteleki Dóra kamaszkori barátnőm. Olykor hónapok is kimaradnak találkozóink között, de két dolog nem változik ez idő alatt sem: viszontlátáskor rengeteget nevetünk, illetve a művei iránt való hatalmas vonzódásom. Mindamellett, hogy cizelláltan megkomponált grafikái szemet gyönyörködtetőek, mindegyik több szálon futó, külön történetet hív életre. Beszippantanak. Egyszer csak azon veszem észre magam, hogy percek óta állok egy képe előtt és mindig találok rajta valami újat, pedig első ránézésre olyan egésznek tűnt. Dóri grafikái egyfajta utazások a lélek középpontja felé. Mostani beszélgetésünkben fejtegetjük a képeit, őt magát, az illusztrálás művészetét és még sok érdekes dolgot. Fogyasszátok egészséggel! 🙂

  • Középiskolás korunk óta ismerjük egymást, már akkor egyértelmű volt az irány, hogy merre indulsz el. Miért pont a grafika felé vetted az irányt?
Mindig is a rajz/festés volt az alap, valószínűleg az illusztráció műfaja terelt a grafika felé. Ez 18 éves korom körül történt, amikor elkezdtem rátalálni a saját “hangomra” egy Weöres Sándor kötet illusztrálása (vizsgamunka) kapcsán. Útjukra indultak belőlem a pontok, vonalak, formák..és látszott, hogy ami ösztönösen jön belőlem, az a grafika műfajához közelebb áll.
 
  • Biztos vagyok benne, hogy sok ember az illusztrációiddal is találkozott már (Juhász Ferenc vers-illusztrációi, illetve Szabó Balázs bandájának és az Elefánt zenekar zenei illusztrációi, stb.) Miben különbözik maga az illusztráció folyamata egy saját kép megalkotásától? Mennyire vannak átfedések a két “szál” között, esetleg beszélhetünk kicsit az alkotói fantázia gúzsbakötéséről is vagy ezekbe a munkákba is teljes mértékben bele tudod vinni magad?
Egyrészt szeretem az illusztrációnál és az alkalmazott műfajnál hogy kapcsolódási pontokat, közös világnézetet, érzelemvilágot, motívumrendszert lehet fölfedezni két (vagy több) alkotó emberben, és ez nagyon inspiráló. Ennek ellenére néha nehéz összeegyeztetni az elképzeléseket – meg kell felelni a megrendelőnek. Ez a kényszer néha bekorlátoz és ilyenkor sokszor újrakezdem a munkát. A saját képeknél “csak” magamnak kell megfelelni, ez sem mindig olyan egyszerű:)) 
  • Mesélj egy kicsit egy (saját) kép megalkotásának folyamatáról!
Általában van egy kiinduló-motívum, arc és/vagy egy gondolat, probléma, amit meg akarok fogalmazni és onnantól kezdve rakódik rá a sok részlet, összetevő, ami a témával vagy az aktuális élethelyzetemmel, tapasztalásaimmal is kapcsolatos.
  • Műveid kissé álom-szerűek, ám elképesztően részletgazdagok, minden kis szegmens külön történetet mesél el. Vannak kedvenc momentumaid vagy olyanok, amiket átemelsz? Ezek mindig ugyanazt jelképezik, műtől függetlenül?
Abszolút, vannak visszatérő motívumaim, amik az elvágyódáshoz, szabadsághoz köthetőek leginkább ( madarak, tollak, világűr-csillagok, felhők).
A kígyózó vonalak és a pontozás pedig inkább technikai sajátosság.
  • Véleményem szerint, az évek előrehaladtával a műveid és egész művészeted egyre komplexebbek lett. Az összes részlet hogyan áll össze egésszé? Vagy fordítva működik, egészből születnek a részletek?
Változó, régebben egy-egy kis részletből indultam ki – most szeretem előre meghatározni a kép befoglaló formáját, kompozícióját. A lényegi tartalom, már “kész anyag” valahol a tudatalattimban gomolyog szerintem, csak az előhívás néha sokáig tart:)) 
  • Eltekintve attól, hogy legalább 15 éve ismerlek a szeszélyeddel együtt. 🙂 Az a fajta folytonosság és érzelemdús, lágy megjelenítésmód, amit képviselsz, nő jellegzetesség. Mit jelent számodra a nőiesség? Mennyire van/vagy jelen a munkáidban?
Szerintem igazán a munkáimban vagyok jelen. a nőiségemmel és annak minden velejárójával (előnyeivel, hátrányaival) együtt. Az elvárt szerepek súlyától kezdve a saját vágyak megfogalmazásán át, a legtöbb érzelmi kötődésem a képeimen kirajzolódik. Nők között is a nagyon érzékenynek számítok 🙂 Tele vagyok érzésekkel, amiket sokszor nehéz megélni, felvállalni…Van egy csatorna, ahol aztán kiömlenek és elárasztják a papírt :))
 
Nagyon sok nőre felnézek, a közvetlen és a tágabb környezetemben is… az az odaadás, energia, önzetlen jóindulat amivel egyesek rendelkeznek és működnek: lenyűgöző. Amúgy a nőiességről általában ezekre a fogalmakra asszociálok: elfogadás, befogadás, érzelmi nyitottság és támogatás, kedvesség, összetartó erő.
  • Lehet azt mondani, hogy képeid egyfajta szimbolikus utazások a lélek központja felé? 
Legalábbis az én lelkem felé mindenképp 🙂 
  • Vannak ünnepi tradíciók, amiket te is megőriztél vagy újak, amiket magad vezettél be?
Sajnos ilyen szempontból borzasztó hanyag vagyok…Egy ideig a mézeskalács-sütést még beiktattam, de tavaly például még a karácsonyi nagytakarítás is februárra tolódott :))) A szakmából adódik, hogy ez az időszak elég sok munkával jár… de nagyon tudom élvezni és értékelni ha valaki megteremti ezt a jó-kis karácsonyi hangulatot! Tervben van idén egyébként a diós bejgli sütés, az nálunk isteni finom…:)
  • Mit jelent számodra a tél? 
Elég régóta valamilyen szentimentális kapocs fűz ehhez az évszakhoz, de az utóbbi években a rajongásom kezdett alábbhagyni sajnos…
Mindenesetre nagyon szeretem BENTRŐL nézni a hóesést, a havas táj látványa is lenyűgöz, de szörnyen fázós vagyok. Szerencsére a forralt bor képes enyhíteni a helyzeten 🙂
 
  • Mik a tervek az Új Évre? Van olyan ötleted, gondolatod, amit meg szeretnél rajzolni jövőre?
Vannak persze, a részleteket még nem árulom el 🙂 Amire nagyon kíváncsi leszek, az egy olasz képzőművészeti vásáron való szereplés, ez eléggé új terep…Lesz kiállítás is és néhány izgalmas együttműködés is alakulóban van! 
  • Mit kívánsz az olvasóknak az Ünnepekre?  
Mindenkinek azt, amire leginkább szüksége van és amire őszintén vágyik.
 
 
 
 
 
 
Kedves Olvasó! Amennyiben Téged is elvarázsoltak Dóri képei, az alábbi elérhetőségeken fel tudod venni vele a kapcsolatot. És rajtam keresztül is üzenhetsz neki:
 
 

Készülődés az ünnepekre-Karrier kirakó

www.pinterest.com

Első interjúmban, egy olyan hölgyet fogok bemutatni, aki azáltal teremtett álom karriert magának, hogy másoknak segít ugyanezt megtalálni. Ő maga is karrierváltó, bár elmondása szerint ez volt élete legjobb döntése. Tanácsadás mellett anya, illetve gasztrofanatikus. Ügyfeleinek számtalanszor segített már megtalálni a helyét, azonban ő mindig szereti tovább képezni magát. Tanulni és feszegetni saját határait. Egy pozitív értelemben vett karrieristával, Kurtán Klára karrier tanácsadó, coach-csal beszélgettünk.

Fogyasszátok sok-sok szeretettel, én nagyon élveztem. 🙂

  • Igazán érdekes a jelenlegi szakmád. Azért is fogalmazok így, mert ha jól tudom, esetedben pályaelhagyásról beszélhetünk. Mesélnél egy kicsit erről a folyamatról?

Több pályaelhagyás is volt az életemben. Gimnázium után építőipari árkalkulátor lettem, és nagyon hamar egy vállalkozásnak a részeként dolgoztam közel 10 évig. 1990 után újra kellett gondolnom az életemet, és valójában véletlenül kerültem egy multi HR osztályára. Azt szinte rögtön tudtam, hogy megtaláltam a hivatásomat, és ezzel akarok foglalkozni. Közel 20 évig dolgoztam mint HR-es, hol mint vállalati HR munkatárs, vezető, hol mint tanácsadó tréner. Mikor 11 évvel később megszűnt a munkám, újra el kellett gondolkoznom merre tovább. Próbálkoztam állásokkal, majd inkább a tréner, tanácsadói munka felé vettem az irányt. Nagyjából 3 éve kérdezte meg tőlem valaki, nem adnék-e karrier tanácsokat. Hirtelen jött ötletnek indult először, majd úgy döntöttem, ez lesz a fő csapás irány. Nagyon sokat dolgoztam ezen a vállalkozáson, sokat tanultam, és tanulok. Nem volt könnyű felépíteni magam, mint karrier-tanácsadó, és megismertetni a szolgáltatást a kliensekkel, de azt kell mondanom, megérte! Rájöttem, hogy most már az egyéni tanácsadás, coaching az igazi szerelem az életemben.

  • HR-esből szabadúszó tanácsadó lettél. Noha, leendő munkavállalókkal foglalkozol mind két esetben, miben más adott cég HR vezetőjének, illetve karrier coachnak lenni? 🙂

Úgy tudnám megfogalmazni, hogy mint HR-es a vállalati szempontokat veszem  figyelembe elsősorban. A vállalat számára próbálom megtalálni a legjobb munkavállalót. Most viszont a munkavállalók szemüvegével nézem a világot, és nekik segítek megtalálni a legjobb munkáltatót. Valójában azt keresem, hogyan tud mind két fél nyerni. Pont a HR vezetői tapasztalatom segít abban, hogy a klienseim a legjobban tudják megmutatni magukat.

  • Szervesen dolgozol emberekkel, ami, mint tudjuk sosem egyszerű. Tanácsadóként főként olyan személyek keresnek meg, akik váltani szeretnének, és legyünk őszinték, ez azért nagy felelősség. Hogyan éled ezt meg? Időnként vannak kiemelkedően nehéz esetek?

Nagyon szeretek emberekkel dolgozni, de valóban vannak nagyon nehéz esetek. Általában az a nehéz, amikor valaki úgy érzi, nekem kell megoldanom a problémáit. Részemről nagyban tudom segíteni az állás, munkakeresést, de csak akkor tudunk sikeresek lenni, ha mindkét fél beleteszi a magáét. A legnehezebb eseteim azok, amikor látom, hogy nagyobb a probléma, mint amit én meg tudok oldani, és rá kell vennem valakit, hogy inkább menjen el pszichológushoz, és kérjen segítséget. De a legtöbb esetben hatása van a munkának, és néha még magam is meglepődöm, milyen fantasztikus dolgok, vágyak, megvalósítások jönnek elő pár óra után.

  • Nőknél nem illik a kort pedzegetni, de ezt úgy érzem, muszáj megkérdeznem…Tapasztalataim szerint olyan társadalmi kép kezd kialakulni pár éve, ami a 30+-os generációtól felfele már nem kedvező, milyen egy 50-es nő vállalkozó helyzete a jelenlegi munkaerőpiacon?

Büszkén vállalom a koromat, 53 éves vagyok, és sikeresnek érzem magam. Magyarországon valóban nem könnyű 45-50 év fölött. A vállalatok hihetetlenül előítéletesek az idősebb korosztállyal. Pedig rengeteg előnye lehet ennek a generációnak. Már megszokták a változásokat, függetlenek, tapasztaltak, és minden ellenkező híresztelés ellenére tudnak és szeretnek tanulni. Szerencsére van példa, hogy valaki megtalálja a helyét 50 felett is. Ehhez fontos jól ismernie magát, hogy megtalálja hol van pont rá szükség. 

  • Számos siker sztorid van, értek kudarcok is? Amennyiben igen, volt-e B terv, illetve hogyan dolgoztad fel szakmailag/emberileg?

Akit nem ért kudarc, az hazudik. Mint karrier-tanácsadó kudarc volt az is, mikor nem volt elég kliensem. És valljuk be, volt 2-3 ügyfél, akinél kudarcot vallottam. Eléggé megterhelnek ezek a kudarcok, eltart míg feldolgozom magamban. Ilyenkor kicsit megrendül a hitem magamban. Viszont, szerencsére több a siker, és ez előrevisz.

A B tervem néha elgondolkozom azon, hogy mégiscsak kéne keresni egy „rendes” állást, de gyorsan rájövök, hogy nem nagyon szeretném. 🙂 Inkább magamat fejlesztem, és több irányba is tovább mennék, mint coach. Most éppen a válás, válási gyász és újra kezdés izgat. Ehhez folytatok további tanulmányokat.

  • Most nyitottad új irodád, ami részben az otthonod is. Mesélj, milyen?

Az új lakás kényszerből jött. Nagyon hirtelen kellett új helyet találnom. Mikor elmondtam, milyen igényeim vannak, a legtöbb ember azt mondta, hogy lehetetlen. Szerencsére nagyon gyorsan megtalált az igazi hely, egyszerűen rám várt. Nagyon boldog vagyok vele, minden szempontból nagyon jó, és remek hely a coachingra, tanácsadásra is.

  • Mivel a blog rovat egyik alapköve a nőiség, beszéljünk erről is kicsit. Talán kevesen tudják, hogy 2 klassz felnőtt gyermeked van és 2 exférjed, akikkel a mai napig megőrizted a kapcsolatot. Ezt 2x is feldolgozni nem lehetett könnyű. Mesélj, mi az, ami mindig megmaradt a nőiségedből ezekben a nehéz időkben? Mi volt az, ami mindig tudott kis erőt adni?

Nem könnyű valóban, de ha az ember egy rossz házasságban él, az talán rosszabbat tesz a nőiségének, mint az egyedüllét. Nem tudom, hogy maradt meg, vagy hogy éledt újjá, de most jól vagyok a bőrömben. Van kedvem odafigyelni magamra, sminket rakni magamra, sportolni. Talán az segített, hogy sok pozitív megerősítést kaptam. Nem annyira férfiaktól, mint a barátoktól, és a gyerekeimtől. Miután naponta több emberrel találkozom, dolgozom, ezért fontos, hogy külsőleg is rendben legyek.

  • Az ünnepek talán nálad/tok kicsit másképpen zajlanak. Mesélj, mi az amit magatokkal hoztok a zsidó kultúrából, mely hagyományok elengedhetetlenek?

Valójában, mi soha nem tartottuk a zsidó hagyományokat gyerekkoromban. Felnőttfejjel fedeztem fel, és tanultam ezekről az ünnepekről. Most  már évek óta gyertyát gyújtunk Hanukakor (ez karácsony környékén van), de van fenyőfánk és karácsonyunk is. Régebben gyakran főztem sóletet, maceszgombócot, ma inkább a modern izraeli konyha vonz.

  • Mi vonz ennyire az étel-ital tudományában? Van kedvenced?

A főzés számomra egy kreatív tevékenység, ebben élem meg a kreatív energiámat. Imádok másoknak főzni. Nincs igazán kedvencem, vagy folyamatosan változik. Most éppen legközelebb hozzám a mediterrán, arab zsidó konyha áll. Általában minden konyhában megtalálom azt amit szeretek.

  • Van-e valamilyen étel, amit szívesen megfőzöl az ünnepekre? Vannak tradícionális ételeid?

Vicces, de nálunk az a hagyomány, hogy kísérletezünk. Mikor még nagy családi karácsonyunk volt, akkor volt porondon töltött káposzta, halászlé. Az utóbbi években viszont, valami különleges, érdekes ételt főzök, és a vegetáriánus lányom miatt, “vega” ünnepi ételeket is. 

  • Mik a tervek az Új Évre? Mi megy, mi marad?

Nincs nagyon sok új tervem az Új Évre. Folytatni akarom az eddigi munkámat. Tudatosabban dolgozni, és tovább képezni magam. Az igazán új terv, a válási és párkapcsolati tréner és tanácsadói képzés. A másik nagy terv és álom, hogy idén elkezdtem egy Playback-színházzal játszani. Sokat kell még tanulnom, de jövőre, ha minden jól megy, színpadon is szereplek majd.

  • Mit üzensz az olvasóknak az ünnepi időszakra?

A szokásos üzenet, hogy ne terheljék túl magukat. Hagyjanak maguknak időt, és pihenjenek töltődjenek is! Nem igazán hiszek az új évi fogadalmakban, inkább kisebb és megvalósítható tervet fogadjanak, hogy valóban sikeresek lehessenek.

Remélem, Klára stílusa és szakmája Titeket is magával ragadott. Az alábbi elérhetőségeken biztosan megtaláljátok, illetve általam is tudtok üzenni neki. 🙂

https://www.facebook.com/karriertanacsado/

http://karriertanacsado.kurtanklara.hu/

 

 

Ünnepi ráhangolódás 1. – az apró gesztusok

www.today.com

 Decemberrel együtt bejött a hidegebb idő is. Részemről nem bánom, ezzel még ünnepibb a hangulat, ami most már bennem is kezd alakulni.
Megjelentek a karácsonyi dalok, illatok és talán, talán az emberekben is megjelent a figyelmesség mások iránt. Legalábbis a facebook és a többi social felületen megjelenő posztok ezt mutatják. Hogy rácáfoljak a “persze, mert csak a média közvetíti ezt” -re, ma velem két kedves gesztus is megesett.

Az egyik, hogy nagyjából 5 évvel ezelőtt megjegyeztem anyunak, hogy 8 éve már, hogy nem kapok adventi naptárat sem…Azóta minden december elején vár engem egy. Gyerekes csacskaság, de én imádom! 🙂 A csoki, ami benne van rendszerint pocsék, de maga a meglepetés öröme feldob. Mert, én szeretem a meglepetéseket! Amikor valaki meglep valamivel, kis aprósággal is az annyit tesz, hogy időt szánt rád, gondolatot szánt rád, szeretetet szán rád, ami mindenképpen megtisztelő. Sosem értettem azt, aki nem szereti a meglepetéseket. Nem a meglepetés maga a lényeg, hanem a gesztus és a szándék. Szóval, én mindig örültem a meglepetéseknek. 🙂

A mai másik gesztus a pékségben történt. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok nagy kenyér fanatikus, az egyéb péksütikkel más a helyzet, de nekik sok esetben szándékosan parancsolok megálljt! 🙂 Ellenben a kenyérrel más a viszonyunk. Őt ugyanis csak frissen eszem meg, ezért viszonylag ritkán fogyasztom. Nos, találtam egy pékséget egy pár hónapja, ahol isteni igazi kovászos kenyeret lehet kapni. Levegős, ropogós és sok esetben meleg még.

Ma betértem oda, ahol megvettem a kis cipócskámat, de 3 másik fajta is volt még ott, az eladó fiú a kemencéből akkor kivett kenyérre mondta, hát ez kicsit lapos lett. Lehet látta rajtam, hogy a lapos kenyerekre utazom, kérdezte, hogy elviszem-e ezt. Persze az első gondolatom az volt, hogy naaa, mindjárt rám sózzák 20 Ft-tal olcsóbban, a srác viszont becsomagolta és mondta, fogyaszd egészséggel. így most van két ropogós, szuper finom, meleg cipóm. 🙂

Az ajándékozást, mint gesztus és mint hagyomány nem csak az ünnepeknek kellene, hogy része legyen. Sosem néztem az ajándék pénzbeli, akár adtam, akár kaptam. A lényeg, hogy csupa szeretettel adjuk. 

Talán, részben ezek az apróságok azok, amik meleget csempésznek a rohanó hétköznapokba.                             

 

Nos,  mára ennyi, megyek takarítani és a nap következő részére a következő lesz a szlogenem. 🙂

www.pinterest.com