Úgy tűnik, ez most egy ilyen “lelkizős” időszak.
Nyilván minden nő (és férfi) életében eljönnek az útkeresés pillanatai, vajon ennek évszakhoz vagy inkább életkorhoz köthető okai vannak-e az kérdéses számomra is. Talán az utóbbi jobban, de tény, hogy az évszakokkal együtt is változunk.
Belefáradtam a külvilágból jövő ingerekbe, a túlhajszoltságba, a zajba, a pörgésbe, a rohanásba, a politikába, a rivalizálásba, . Sok most kicsit minden.
Nálam most egy elég erőteljes metamorfózis megy végbe egy ideje, alakulok, fejlődöm és sajnos fáradok. Megpróbálom felgombolyítani a refluxom okait, azon felül, hogy igyekszem megválogatni, mit eszem.
Igyekszem azzá a nővé válni, aki jó társ, de autonóm, aki tud és hajlandó is idomulni kicsit. Igyekszem azzá az erős nővé válni, aki közben gyengéd is tud lenni. Akinek jó a közelében lenni.
Alakul most minden, a külső-belső környezet, alakul most minden…Úton vagyok.